Magánszemélyek külföldről származó jövedelmének adóztatása, és

járulékkötelezettsége

 

 

Az alábbi tájékoztató anyag a magyar illetőségű magánszemélyek külföldről származó 

jövedelmeinek – ide értve a magyar munkáltató részére külföldön végzett munka 

ellenértékét is – adóztatására és a járulékfizetésre vonatkozó szabályok 

megismeréséhez és értelmezéséhez kíván segítséget nyújtani.

 

I. Személyi jövedelemadó

 

Amennyiben Önnek külföldről származik jövedelme, az adókötelezettség 

megállapítása érdekében alapvetően a következő lépéseket kell elvégeznie:

 

1. Meg kell határoznia az adóügyi illetőségét. 

2. Meg kell határoznia azt, hogy a jövedelmet melyik állam adóztathatja. 

 

 

A tájékoztató anyag kizárólag azon magánszemélyek adókötelezettségére 

vonatkozó szabályokat tartalmazza, akik Magyarországon adóügyi 

illetőséggel bírnak. Amennyiben Ön magyar állampolgár, és az adóév 

nagyobbik részében Magyarországon tartózkodik, és kizárólag belföldön 

van állandó lakóhelye, akkor Ön biztosan magyar adóügyi illetőséggel 

rendelkezik. Ebben az esetben az illetőségről szóló 2. fejezetben leírtakat 

figyelmen kívül hagyhatja.

 

Ezt jellemzően az irányadó kettős adóztatás elkerüléséről szóló 

nemzetközi egyezmény előírásai alapján lehet megtenni, feltéve, hogy 

Magyarországnak van egyezménye az érintett külföldi állammal.

adókötelezettségét, adóztatható, Magyarországon is keletkezhet kiegészítő jellegű adókötelezettsége.

 

A külföldön adóztatható, az összevont adóalapba tartozó jövedelmeket –

feltéve, hogy a külföldi állammal van kettős adóztatást kizáró 

egyezményünk – az összevont adóalap számítása során nem kell 

figyelembe venni, ugyanakkor az adóbevallásban, munkáltatói 

adómegállapításban tájékoztató adatként szerepeltetni kell.

 

1. Általános szabályok

 

Magyarország a magyar illetőségű magánszemélyek belföldről és külföldről származó 

jövedelmét, továbbá a külföldi személyek belföldről származó, vagy egyébként 

nemzetközi szerződés, viszonosság alapján a Magyar Köztársaságban adóztatható 

jövedelmét vonja adóztatás alá.2 Mivel a nemzetközi szerződések is jellemzően csak

 

1 A külföldi illetőségű magánszemélyek magyar forrásból származó jövedelmének adóztatására vonatkozó 

szabályok nem képezik ezen információs füzet részét.

2 A személyi jövedelemadóról szóló, többször módosított 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 2. 

§ (4) bekezdése szerint.

 

 

abban az esetben engedélyezik Magyarország számára a külföldi forrásból származó 

jövedelem adóztatását, ha a magánszemély magyar illetőségű, így gyakorlatilag 

majdnem minden esetben igaz az, hogy a külföldi illetőségű magánszemélyek külföldi 

forrásból származó jövedelmeivel kapcsolatban Magyarországon adókötelezettség nem 

keletkezik.

Magyarország tehát a magyar belső szabályok alapján a magyar illetőségű magánszemélyek külföldről származó 

jövedelmeit is adóztatás alá vonja. Azonban Magyarország adóztatásra vonatkozó jogának lényeges korlátját képezik a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi Egyezmények (a továbbiakban: Egyezmény vagy Egyezmények), melyek megkötésével Magyarország gyakorlatilag a saját adóztatásra vonatkozó jogát korlátozza.

 

alapvetően azt határozzák meg, hogy egy adott jövedelemtípus adóztatására a magánszemély illetősége 

szerinti állam, vagy a jövedelem forrása szerinti állam jogosult. Ezen túl az Egyezmények a magánszemélyek 

illetőségére vonatkozó szabályokat is tartalmaznak, illetve a kettős adóztatás elkerülésének módjára vonatkozó speciáliseljárást is meghatároznak.Ezek a kétoldalú Egyezmények 

 

Az Egyezmények azonban nem határozzák meg azt, hogy az adott jövedelem milyen módon válik adókötelessé az adóztatásra jogosult államban. Azaz könnyen előfordulhat, hogy egy adott jövedelemtípus adóztatására az Egyezmény alapján Magyarország jogosult, azonban a magyar állam ezzel a jogával nem él, azaz a belső, 

nemzeti szabályokban a jövedelemre adómentességet biztosít. A Magyar Köztársaságnak több mint nyolcvan külföldi állammal – ezen belül az Európai Unió összes államával – áll fenn hatályos Egyezménye a kettős adóztatás 

elkerüléséről.

 

4 Ugyanakkor számos olyan országból is származhat a magyar 

magánszemélynek jövedelme, mellyel Magyarországnak nincsen Egyezménye. Ebben 

az esetben a 4. fejezetben leírtak irányadóak.

 

Általánosságban elmondható tehát, hogy egy magánszemély külföldről származó 

jövedelme Magyarországon akkor és annyiban adóztatható, ha a magánszemély a 

magyar szabályok és – kitekintéssel a külföldi állam illetőségre vonatkozó szabályaira 

is – az Egyezmény előírásai alapján belföldi illetőségű, és az Egyezmény előírásai 

Magyarország számára a jövedelem adóztatását lehetővé teszik. Ezen túl a magyar 

illetőségű magánszemélynek korlátozott mértékű adókötelezettsége abban az esetben 

is keletkezhet, ha az Egyezmény a jövedelem adóztatásának jogát a külföldi államnak ítéli.

 

A nemzetköziegyezmények eltérő szövegezése miatt a jelen tájékoztatóban leírtak nem minden esetben irányadóak. Ezért a tényleges adókötelezettség csak az eset összes körülményének és az irányadó nemzetközi 

egyezmény konkrét szabályainak figyelembevételével állapítható meg.

 

Print Print | Sitemap Recommend this page Recommend this page
Copright 2014 - 2018 © Simfalogic Accountancy Ltd Phone: +3670-550-28-04; +44 (0) 140-337-29-12; Fax +44 (0) 134-252-3133; Mobile: +44 (0) 7550-51-44-79; +44 (0) 7550-14-1337; Email: angolkonyveles@simfalogic.co.uk; angolkonyveles@gmail.com